Vadászati módok

Egyéni vadászat:

Cserkelés: az egyik legszebb nagyvadvadászati mód. A vadász egyedül vagy társával, valamint egy magyar kísérővadásszal gyalogosan próbál az elejteni kívánt vad közelébe jutni, miközben számos egyéb vadat is megcsodálhat. A cserkelés apró „megállások” sorozata, vagyis állandó készenlétben figyeli a vadász a vad vélt helyét.

Les: (lehet magasles, vagy természetes leshely /pl.: bokor/): szintén elsősorban nagyvadvadászati mód. Lényege, hogy előre megfigyelt, rendszeres előfordulási helyén magunkhoz várjuk a vadat. Ez az egyik legkényelmesebb vadászati mód. A lesen mozdulatlanul ülve könnyebben észlelhető a mozgó vad, mint cserkelés közben.

Barkácsolás: klasszikus módja, ha lovasfogattal vagy szánnal indulunk vadászni. A barkácsolás előnye, hogy igen nagy területet lehet egyszerre bejárni. A nagyon lassan haladó járműről leszáll a vadász, s miközben a vad figyelmét a lassan haladó fogat, vagy szán köti le, a vadász elejtheti a vadat.

Vízi járműről történő vadászat

Társas vadászat:

Apróvad: kereső-, ill. hajtóvadászat

• keresővadászat vagy bokrászás: (általában fácán, fogoly és nyúlvadászatnál): a vadászok aktív résztvevői a vad felkutatásának. A hajtókkal együtt kutyákkal (általában vizslákkal) keresik meg az elejteni kívánt apróvadat.

Nagyvad: terelő-, ill. hajtóvadászat (nagyvad terelővadászat 6 fő részvételével, hajtóvadászat min. 7 fő részvételével)

• terelés: a vadászat kis létszámmal, kis területen történik. Kutyát nem használnak. A kísérővadászok a vad mögé kerülve terelik ki a vadat, melyet a valószínűsíthető váltón kitörve lehet elejteni.
• hajtás: sokkal nagyobb területen, sok vadásszal történik. A vadászokat a lőállásokra állítják, a hajtók kutyáikkal megmozdítják az erdőt, és a vadat a vadászok felé hajtják.