Nyelv:
gimszarvasfejléc

őz dám muflon vaddiszno gerle
vizivad facan nyul  
gimszarvas01

GÍMSZARVAS
CERVUS ELAPHUS

A Magyarországi erdők "koronás királya" Európában és a Közel-Keleten őshonos. Létszámát tekintve a Nyugat-Európai állományok jelentősek, de a minőséget a Közép-Európai állomány képviseli, hazánkkal az élen. A szarvas Magyarország legjelentősebb nagyvadja.

Magyarországi elterjedése:
Az ország leghíresebb szarvaspopulációja az ország Dél-Dunántúli részén, Zala, Somogy és Baranya megyében található. Közepes minőségűek a Nyugat- és Észak-Dunántúl, valamint az Északi-középhegység szarvasai. A kiváló minőség a Magyarországon adott, a szarvas számára optimális élőhely meglétének és a tudatos vadgazdálkodásnak köszönhető. Ez a vadfaj az aljnövényzetben dús tölgyeseket, liget- és szálerdőket, akácosokat kedveli, amelyeket a táplálkozásban oly fontos szerepet játszó mezőgazdasági területek szabdalnak, így ideálissá téve a vad számára az élőhelyet, ahol a nyugalom és a táplálék együtt megtalálható. A nagy erdőgazdaságok megtehetik és meg is teszik, hogy ezeket a vad számára oly fontos területeket, ahol az ősidők óta meglévő bőgőhelyek is kialakultak, komoly erőfeszítések árán is, de fenntartják.

Trófeája: az agancs, melyet a hím állat hord és évente vált.

A gímbika vadászati idénye:
Gímbikára leginkább párzási idejében, bőgésben vadásznak, amelynek vadászat idénye szeptember elsejével kezdődik, de maga  a bőgés nagyon eltérően (területektől függően) indul el. Baranya, Zala megyékben általában már augusztus végén elkezdődik, míg Nógrád ill. Heves megyében általában csak szeptember első hete után kezdődik el és természetesen ennek megfelelően szeptember végéig is elhúzódik. Ilyenkor a szarvas óvatos magatartása megváltozik, csak az ősi ösztöneire hallgat, ezt sok – bőgőkürtöt ügyesen kezelő – vadász megtapasztalhatta. A bőgési időszak után kezdődik a selejtbikák vadászata, mely január végéig tart. Ilyenkor van lehetőség a gyenge bikák selejtezésére. Szarvastehén, ünő, borjú elejtésére a téli terelővadászatokon is sor kerülhet. Magyarországon az érmes trófeák aránya a kilövések számától függően 30-35%.

Vadászati módok:
A vadászata történhet magaslesről, cserkelve vagy esetleg lovasfogattal kombinálva. Általában a hajnali órák alkalmasak a nagyon kedvelt gyalogos cserkelésre, amikor a hajnali ködből kibontakozó koronás bika látványa – életre szóló felejthetetlen pillanatként – szinte bevésődik a vadászember agyába.

 


Magyarország világhírű gím bika trófeái:

    Világranglista helyezés
Karapancsa (1986) 14,50 kg 271,00 IP 3.
Pusztakovácsi (1981) 14,00 kg 269,89 IP 6.
Lábod (2001) 16,81 kg 265,67 IP 7.
Vörösalma (2002) 14,05 kg

263,88 IP

8.
Kerecseny (2000) 13,98 kg 263,30 IP 9.
Szentpéterfülde (1992) 14,70 kg 261,29 IP 12.
Hahót (1985) 16,40 kg 260,07 IP 15.
Noszlop (1992) 12,68 kg 260,02 IP 16.
Bajcsa (1989) 14,75 kg 257,88 IP 17.
Nagykanizsa (1981) 11,75 kg 257,15 IP 18.
Bezeréd (1982) 12,95 kg 256,97 IP 19.
Kisbárapáti (1985) 13,75 kg 255,45 IP 23.

Nemzetközi pontozás:

170,00 - 189,99

bronz

190,00 - 209,99 ezüst
210,00 - tól arany

Vadászati idény:

Golyóérett bika: szeptember 01. - október 31.
Optimális fő bőgési idő: szeptember 10.- szeptember 30.
Selejtbika: szeptember 01. - január 31.
Ajánlott selejtezési idő: december - január
Tehén, ünő szeptember 1 - február utolsó napja
Borjú szeptember 1 - február utolsó napja

(tehén, ünő, borjú elejtése leginkább a selejtezési időben)

gimszarvas02 gimszarvas03
Vissza a lap tetejére

Vissza a főoldalra